Ifjabbak kedvéért: Ágai Adolf óta lejterjakabnak hívják azokat a ferdítéseket, amelyeknek nem (csak) a fordító gyér nyelvtudása volt az oka. A múlt század elején a magyar sajtó is beszámolt Felix Nadar francia léghajós útjainak egyikéről. A cikk szerint a léghajó utasai ezt kiáltották: „Fel, fel: oly magasra akarunk szállani, mint Leiter Jakab." Lábjegyzet gyanánt pedig a jeles humorista és lapszerkesztő azt állította, hogy Leiter Jakab híres léghajós volt. Értesüléseit egy német lapból vette, ott találta a mondatot, melyben a „Jakobs Leiter" kifejezés szerepel, ami pedig nem személynév (Leiter Jakab), hanem a bibliai Jákob lajtorjája.

Örök kedvencem a horoszkop.info-ról való:
Az asztrológia eredetileg négy részre volt felosztva:
Asztrometeorológia /természetes vagy fizikai/: az égitest hatása a dagályra és apályra, időjárásra, légkörre és évszakokra.
Mundán: /vagyis világi vagy törvényhozó-jogalkotó/: a népek asztrológiája éppúgy, mint ezek asztrológiája a politikai és gazdasági ciklusokról.
Születési vagy genetikai: asztrológia, amely az emberrel foglalkozik, mint egyeddel és tanulmányozza a születési horoszkópját.
Horáris: vagy időbeni asztrológia: meghatározott eseménnyel foglalkozik /amiről kérdeznek/, és a hangsúlyt az időre és helyre teszi fel az asztrológusnak, mint kérdést.
Mi elsősorban a születési asztrológiával fogunk foglalkozni.
Nyugaton két fajta asztrológiát használnak. Az egyik az ugynevezett trópusi, a másik az ugynevezett sziderikus asztrológia.
A Trópusi asztrológia azon alapszik, ahogyan a csillagzatok elfoglalják helyüket a 30 fokos égi úton.
A Sziderikus, vagyis csillagászati asztrológia azon a tényen alapszik, ahogy a konstellációknak aktuális helyzetük van, amelyet a horoszkóp felrajzolásánál használunk.
Hogy megértsük a kettő közötti különbséget, mindenek előtt meg kell értenünk a különbséget a jelek, a csillagzat és a konstelláció között.
Ne vegyük most sorra az összes sebet, amiből ez vérzik, elég a kövérje.
Lebukott a drága, angolból fordított. Az angolban pedig használják még a 'genethliacal astrology' kifejezést, aminek persze köze sincs a genetikához, egyszerűen születési asztrológiát jelent, mint a 'natal astrology', csak az a latinból való, ez meg az ócsángóból.
A kérdőasztrológiát gyakorolva, épp elég bajom van azzal, ha a kérdést nem világosan és lényegretörően teszik föl, nehogy már még a hangsúlyt, mint kérdést tegye föl nekem valaki...
Kár, hogy nem folytatódik a szöveg, mert most már komolyan kíváncsi vagyok, mi a különbség a csillagzat és a jelek között. Mert ha a tropikus asztrológiában szerepelnek csillagzatok, a sziderikusban meg konstellációk, noha a konstellációról hittem eddig, hogy az a csillagkép paleopalócul, akkor a jelek a drakonikus állatövben jutnak szerephez, vagy mi a manó? Segítetek? Meg az is durva tud lenni, amikor egy harmincfokos útszakaszon több "csillagzat" követeli a jogait, a tízenkét őslakos meg csak sápítozik, hogy Kígyótartót melengetett a keblén.

Egy igazi asztrológiatörténeti gyöngyszem Kristina Waardahl Klasszikérdőjéből:
Fontos megemlíteni az i. sz. 973-ban született Al Biruni nevét, aki Al Kindi követője volt. 1029-ben, a Gáza övezetben írta meg fő művét Kézikönyv az Asztrológia Művészetének Elemeihez címen.
Persze al-Bírúni nem a Gázai övezetben, hanem Ghaznában írta meg művét, az kicsit arrébb van, a mai Afganisztán területén.
Ez az al-Bírúni amúgy igen alapos ember volt, de azért lehet, hogy néha angol fordítója erre még rá is segített kicsit:
"... szeme sötét vagy szürke vagy sötétszürke, ..."
Ühüm, az az okos, akinek a szeme kosos.=)

Ibn Ezra meg ilyet szól:
"... ha okcidentális, a szülött haja nem lesz göndör, ellenkezőleg, mivel valójában kopasz lesz."

Végül egy kortárs asztromajsztro intelme:
"Ezekről már csak azért is célszerű tudni, hogy ne tápláljunk hiú reményeket az időválasztás mindenhatóságával szemben."
Hát igen, be is írta az iwiwen, hogy latin anyanyelvű, úgysem tudta volna letagadni. Ha le tudta volna, csak zulut ír.